Valószínűleg a hétköznapi felhasználó nem is sejti, milyen veszélyeknek teszi ki számítógépét, amikor csatlakoztatja egy hagyományos áramforráshoz. Úgy tűnik, mi sem egyszerűbb: bedugni a csatlakozót a fali konnektorba - és mehet is a munka. Ugyanakkor előfordulhat, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy ön szeretné. Például hányszor kapott már a szívéhez a hirtelen elsötétülő monitor látványa miatt annak tudatában, hogy elveszett a több órán át begépelt szöveg?
És ha a dolog csak arról szólna, hogy megszűnik az elektromos feszültség a hálózatban! De az „elektromos démonok” rafináltak és alattomosak, különbözőképpen tudnak megjelenni, rengeteg nevük van: feszültségingadozás, elektromágneses erőterek, villámkisülések…
Tipikus zavarok az elektromos hálózatban
- Túltöltés (ang. surge) - az elektromos feszültség ugrásszerű megnövekedése a hálózatban, amely nem kevesebb mint 0,008 mp-ig tart.
- Impulzív feszültségnövekedés (spike) - pillanatnyi jelentős feszültségnövekedés. Általában villámcsapás következtében vagy olyankor történik, amikor visszaáll az áramszolgáltatás.
- A feszültség ,,leülése” (brownout) - a feszültség több mint 10 %-kal csökken.
- A feszültség eltűnése (blackout) - az elektromos feszültség teljes megszűnése.
- Elektromágneses zavar (electromagnetic interference, EMI), amelyet a terhelés átkapcsolása, villámkisülés, a generátor működése vagy más zavaró forrás idézhet elő, ami a feszültségnek a normál szinuszoid formától való eltéréséhez vezet.
- Rádiófrekvenciás zavar (radiofrequency interference, RFI) - az elektromágneses zavar egyik típusa.
A hálózati zavarok, mint ahogyan azt látjuk, a legkülönbözőbb formájúak és típusúak lehetnek. Tehát, ha a komputernek vagy a nyomtatónak nem ég el a tápegysége, ez nem jelenti azt, hogy az ön technikai berendezése nincs kitéve az „elektromos démonok” állandó támadásának. Nem érdemes csak a szaglásra (égett szag) vagy a látványra (füst, kiégett képernyő) hagyatkozni. Az elektromágneses és rádiófrekvenciás zavarok nem kevésbé veszélyesek, mint az elektromos feszültség eltűnése vagy annak ingadozása, mivel az a feszültség formájának a normál szinuszoidtól történő eltéréséhez vezet, ami az adatok és a programok fájljaiban torzulást és hibát idéz elő.
Az „elektromos démonok” megszelídítésével csakis az UPS (szünetmentes tápegység) tud megbirkózni, melyről alább szólunk. Természetesen a hálózati szűrők meg tudják védeni a gépet, annak periférikus egységeit a zavaroktól, de a feszültség teljes „leülésével” csakis a UPS-ek tudnak megbirkózni. Ezenkívül az utóbbiak feltétlenül rendelkeznek a zavarok és zajok elfojtására szolgáló rendszerrel, ami a számítástechnikai eszközök univerzális védőeszközévé teszi őket.
Szerkezetüktől függően manapság a UPS-ek három osztályát különböztetjük meg: off-line, line-interactive és on-line. Függetlenül attól, hogy a UPS-ek melyik osztályáról beszélünk, egyiknek sem feladata, hogy a berendezést néhány óránál tovább védje. Ha 3-5 óránál hosszabb ideig problémánk van az áramforrással, akkor érdemes felszerelkezni egy dízel generátorral, amely valóban képes ellátni egy mini erőmű feladatát. A UPS-ek fő feladata - néhány tíz percen át fenntartani a rendszer működőképességét az áramellátás huzamosabb ideig történő megszűnése után és lehetőséget biztosítani a PC munkájának korrekt befejezéséhez, az adatok teljes körű megőrzése mellett. Mielőtt az elemek lemerülnek, a UPS valamilyen jelet ad (pl. hang), mellyel figyelmeztet, hogy gondok vannak vagy éppen megszűnt az elektromos feszültség a hálózatban. Ilyenkor zárjuk be a futó alkalmazásokat, hogy ne történjék adatvesztés, vagy speciális programok segítségével saját maga hajtja végre a precíz kilépést. Természetesen vannak olyan UPS-ek, melyek a nagyobb cégek számítástechnikai központjait képesek táplálni 2--3 (néha ennél is több) órán át. Ezek elsősorban olyan modul szerkezetű berendezések (АРС Matrix-UPS típusúak), melyek pótelemekkel vannak felszerelve. De bárhogy is van, az elemek energiaszolgáltatása nem tart örökké.
A UPS-ek osztályozása
Off-line
Az ilyen típusú UPS-ek a legegyszerűbb és legolcsóbb berendezések. Működési elvük a következő: normál üzemmódban az off-line áramforrás elektromos energiát ad át a kimenetre (vagyis a fogyasztóra) egyenesen a szűrő bemenetén keresztül, ezzel fojtva el a pillanatnyi elektromos zavarokat. Csak hálózati zavar esetén (a feszültség eltűnése vagy „leülése”) áll át az elemről történő működésre: a kimenő váltóáram-áramátalakító által generálódik, melyet a feltöltött elemek működtetnek. Általában a bemenő áramfeszültség az off-line UPS-ek esetében 187--264 volt között változhat. De mivel a kimenő feszültség nem stabil, ezért a kimenő feszültség mindig a bemenő feszültséggel egyenlő. Éppen ez az off-line UPS-ek negatívuma, minthogy negatívum az is, hogy az áramátalakító által létrehozott váltóáram csak megközelítőleg szinuszoid alakú (általában négyzet vagy lépcsőzetes).
Line-interactive
A UPS-ek előző osztályától eltérően az „interaktív” UPS-ek képesek szabályozni a bemenő feszültséget. Attól függően, hogy növekszik vagy csökken a feszültség a hálózatban, a line-interactive UPS ennek megfelelően lépcsőzetesen növeli vagy csökkenti a feszültséget, miközben a kimenetnél a 220 volthoz nagyon közeli értéket hoz létre. Általában az eltérés +/-15% lehet. Az „interaktív” UPS-ek széles sávban ingadozó feszültség mellett is képesek működni. Csak abban az esetben lépnek működésbe a beépített elemek, ha a feszültség csökkenése vagy növekedése meghaladja a megengedett határokat, ez pedig nagyban hozzájárul az energiaköltségek csökkenéséhez.
On-line
A legmegbízhatóbb, ugyanakkor a legdrágább UPS-ek. Már a nevükből is érzékelhető, hogy ezek a UPS-ek folyamatosan működnek, ellentétben az оff-line és line-intеractive UPS-ekkel. Az on-line UPS-ek elemei folyamatosan működő állapotban vannak és a maguk nemében „energetikai ellensúlyként” szolgálnak, korrigálván a hálózat „leülésének” következményeit. Ezért nem történik átmenet a független üzemmódra és vissza az on-line UPS-ekben. Még egy fontos tulajdonsága ezeknek a UPS-eknek a kettős energiaátalakítás: a bemenetről érkező váltóáram átalakul alacsony feszültségű egyenárammá, ezután pedig egy fordított folyamat megy végbe (egyes modellek hármas energia átalakítást hajtanak végre). Tehát az on-line UPS olyan feszültséget ad le a fogyasztóra (jelen esetben gépünkre), melynek minden zavartól függetlenül, mindig pontos szinuszoid formája van és kereken 220 volt. Az ilyen UPS-ek negatívumai, hogy a folyamatosan működő átalakító rendszer hő formájában a hasznos energia 20--30%-át elnyeli, ami a UPS korai elöregedéséhez vezet. Az elemek élettartama ezáltal szintén csökken. A komputerek biztonságos működése érdekében, melyek sokszor orvosi műszereket működtetnek, az on-line UPS-eknek nincs konkurensük.
Szoftverek
Korábban már megemlítettük a szoftvereket, melyek a UPS-sel együtt az intelligens berendezés (ilyen vagy olyan mértékig) címére pályáznak. Nagy dicsőségre tett szert az APC cég gyári szoftvere, a PowerChute. Említésre méltóak más programok is, mint például az UPSOM- a Powercom fejlesztése,a FailSafe III-az Exide fejlesztése, a Power Alert Plus - a Tripp Lite fejlesztése stb. Ezen programok lehetőségei annyira nagyok és széleskörűek, hogy részletes leírásukhoz egy külön cikkre lenne szükség. Itt említjük még meg, hogy a korszerű szoftverek alkalmasak a UPS állapotának diagnosztizálására és tesztelésére, a lezárandó fájlok automatikus megjelölésére, a kevésbé fontos terhelés megszüntetésére a fontosabb terhelés javára, az események regisztrálására, a UPS-nek az elemek kímélése céljából, a rendszer tehermentesítése után történő gyors leállítására, e-mail vagy pager általi értesítésre az energiaellátás zavarairól, a környezet állandó figyelésére természeti csapás esetére, és még sok egyéb másra is. A beérkező információ a monitoron megjelenik. Ezek a szoftverek általában felhasználóbarát felülettel rendelkeznek. Az UPS-ek távirányítóval történő működtetése is lehetséges .
Fogyasztók
Nem kell azt gondolnunk, hogy a UPS-sel csak egy fogyasztót üzemeltethetünk, mondjuk a számítógépünket. Valójában a UPS-eknek több kimeneti csatlakozójuk is lehet, valamint magas amperszámú (erős áramú) csatlakozói is lehetnek, amelyek olyan berendezések védelmére szolgálnak, melyek nem igénylik a feltöltött beépített elemek támogatását a feszültségingadozások következményeinek megelőzése céljából. Az előbbiekhez csatlakoztatják a rendszerblokkot (ház), a monitort, a külső tároló egységeket, az utóbbiakhoz a modemet, a nyomtatót, a hangszórókat, mivel azok kevésbé érzékenyek a feszültségzavarokra. Megfelelő szoftver segítségével minden kimeneti csatlakozót több csoportra lehet felosztani. Például az Exide NetUPS SE modell a nyolc kimeneti csatlakozót három csoportra osztja fel, minden csoporthoz a megfelelő fontosságú és prioritású eszközöket csatolva. A fogyasztók így történő elosztása lehetővé teszi azt is, hogy megadjuk a csoportok áramellátás-biztosításának sorrendjét és például zavar esetén csak a rendszerblokk marad üzemben, az viszont jóval huzamosabb ideig.
Hideg indítás
Nem kevésbé fontos funkciója a UPS-nek a „hideg indításos” üzemmód, amely az UPS-ek azon képessége, hogy hálózati feszültség nélkül képesek beindulni. Ez a lehetőség nincs meg minden ma ismert UPS-ben és az előnye az, hogy az elektromos energiaszolgáltatás hosszabb szünetelése esetén is képesek vagyunk elvégezni a sürgős teendőinket gépünkön, mondjuk javítani a dokumentumot, kinyomtatni azt és elküldeni faxon.
Dendy
Forrás: http://www.online.ru/
|
