Hogyan hozzunk létre saját üzleti vállalkozást az interneten.
5. fejezet. Az üzleti web-oldalt reklámozni kell. Mivel kezdjük?
Mi alapján lehet meghatározni az üzleti web-oldal népszerűségét?
Bármely internetes web-oldal népszerűségét a világhálón való látogatottsága szerint határozhatjuk meg. Ehhez minden web-oldalon számlálót helyeznek el. A számláló az internetes web-oldal látogatóinak kontingensét (számát, összetételét) rögzítő rendszer. Ez egy ábra számokkal, amely azt mutatja, hány felhasználó látogatta meg az oldalt. Ehhez a kérdéshez még később visszatérünk vagy egy teljes cikket szentelünk neki.
Csökken-e az internetes web-oldal látogatóinak száma az idő előrehaladtával?
Természetesen, ha nem frissítik a web-oldalt legalább havonta, és nem is tesznek említést a létezéséről, akkor megfeledkeznek róla. Mindent reklámozni kell!
A legalapvetőbb reklám az, ha az oldalon a látogatók számára fontos információ jelenik meg. A névjegykártya átadásakor ne feledjük el felhívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az tartalmazza a web-oldal és e-mail címünket. Ne feledjék, mindig az utolsó mondatra emlékszünk leginkább...
Hogyan vegyük rá az ügyfelet, hogy rendszeresen látogassa a web-oldalunkat?
Számára a honlapunkon tett latogatásnak előnyösnek kell lennie. Az internetes web-oldalakon ezért érdemes elhelyezni gyakran frissíthető leírásokat, útmutatókat és hírleveleket küldeni. Ennek következtében csökken az ön és ügyfele közötti távolság, ezzel együtt a telefonjának megterheltsége is. Az ügyfélnek az lesz a benyomása, hogy az ön web-oldala megoldást jelent sokminden problémára. Ez természetesen csak ideális helyzetekben lehetséges, de mindenképp erre kell törekedni.
Hogyan látogassa meg az ügyfél a web-oldalt, ha nem tudja használni az internetet?
Segítsünk neki. Az első internetes címre hosszú ideig, akár mindörökre is emlékezni fogunk. Ajánlott, hogy a munkaasztalunkon ott álljon egy internetes segédkönyv. Szükség esetén ajánlják azt az ügyfélnek is. Amennyiben sok az ügyfél, ne legyenek restek szövegszerkesztőben létrehozni, majd kinyomtatni egy útmutatót az önök honlapjának használatához. Mutassák be, szemléltessék, hogyan kell azt használni, miként navigáljanak ott.
Még egy rejtett reklámozási lehetőség is van: az általunk elküldött elektronikus levelek szövegének a végén, az aláírás után szerepeljen a honlapunk web-címe is. Csak azt ajánlom, hogy ne küldjenek ilyen leveleket havonta egy-két alkalomnál gyakrabban, különben a kéretlen levelek elriasztják a potenciális ügyfeleket.
Mit tegyünk, ha az ügyfélnek nincs internet-hozzáférése?
Lehetőleg úgy beszéljünk az ügyfelünknek az internetről, hogy az elmesélve mindezt a főnökének felkeltse annak érdeklődését, s internet-hozzáférést kapjon. Vegye a fáradságot és tudja meg a helyi internet-szolgáltatók telefonszámait és ajánlja fel azokat az ügyfeleinek. Beszélgetés esetén a szolgáltató nevét és telefonszámát a legvégén említse...
6. fejezet. Az internet-üzlet veszélyei
Hogyan védjük meg az ügyfeleink adatait?
A legértékesebb információ -- az ügyfeleink adatai. Amennyiben az ügyfélnek problémái adódnak abból, ha ezek, a ránk bízott adatok kiszivárognak, a továbbiakban bizalmatlan lesz velünk szemben. Nagyon kellemetlen statisztika: míg a pozitív információ havonta három új ügyfelet hoz, addig a negatív ugyanennyi idő alatt tíz elvesztéséhez vezet (1:3). Az ilyen problémák akár a vállalkozás csődjéhez is vezethetnek.
Milyen problémák merülhetnek fel az ügyfeleknél?
1) a hitelkártya adatainak nyilvánosságra kerülése ahhoz vezethet, hogy mások visszaélhetnek vele;
2) amennyiben ugyanez történik az email címünkkel, akkor az kéretlen postai reklámok tömeges megjelenéséhez vezethet a postafiókunkban (amennyiben az e-mail használatáért a bejövő levelek terjedelme alapján fizetnek, jelentősen megnövekedhetnek a kiadásaik);
3) az ügyfél azonosító kódjának, telefonszámának és lakcímének nyilvánosságra kerülése az ügyfél adataival való visszaéléshez vezethet. A legjobb az, ha az ügyfeleinkkel kapcsolatos információkat egy külön számítógépen tároljuk, amely nincs bekötve a szamítógépes hálózatba. Továbbá, regisztrációkor az ügyfél olyan egyedi kódot kap, amely alapján a továbbiakban azonosítani lehet. Vásárlás esetén az ügyfél kizárólag ezt használja.
Ezt akképp tehetjük meg, hogy az ügyféllel lehetőleg saját kezűleg töltetünk ki egy űrlapot a regisztráció során, avagy akkor kérjük az adatait, ha az első házhoz szállítás megtörtént. Így ezekhez a bizalmas adatokhoz a hekkerek gyakorlatilag nem tudnak hozzáférni. A hekkerektől a legjobban az a számítógép van elzárva, amely nincs jelen a számítógépes hálózatban.
El lehet-e kerülni a hekkerekkel járó problémákat?
Elméletileg igen, de csak elméletileg. Kisebb számítógépes garázdaságokból mindig is sok volt. Állandóan védekezni kell, figyelemmel kell kísérni az idevonatkozó folyóiratokat, s legyünk kapcsolatban a hasonló üzletek adminisztrátoraival stb.
A maximum, amire önök a virtuális üzletük indulásakor képesek, áthárítani a hekkerekkel való harcot a szolgáltatójukra vagy annak a szervernek a rendszergazdájára, ahol az önök virtuális üzletháza el van helyezve.
Amennyiben rosszakarónk akad, ez bizony komoly problémát fog jelenteni számunkra. Az ellenlépés egyetlen lehetősége egy “feketelista” létrehozása, amely tartalmazza azon proxy-szerverek címeit, amelyeken keresztül rosszakarónk illegálisan be akart lépni a szerverre.
A proxy-szerver egy olyan szerver, amelyen keresztül egy lokális hálózatba tömörült felhasználó-csoport felcsatlakozik az internetre. (Jelenleg a proxy-szerverek arra is jók, hogy eltűntessük a nyomainkat, az IP címünket. RuNet.) A "rosszakarók" fékentartása a szerver rendszergazdájának feladata.
Az átlagos hekkerektől való védelem legegyszerűbb módja az adattükrözés, azaz a rendszeres adatmentés. Ha a hekker megváltoztatja a web-oldal információit vagy a szerver beállításait, akkor ez megoldást jelenthet.
Mit tegyünk a DoS-támadások esetén?
A híradásokban megtalálhatóak a virtuális üzletházak feltöréseinek az utóbbi időben történt esetei (www.yahoo.com, www.amazon.com stb.). Ennek az a lényege, hogy megnő a hamis, hibákat tartalmazó lekérések száma. Nagyon nehéz meghatározni, melyik lekérés hamis, ezért a szerver igyekszik mindegyik megfogalmazott kérést teljesíteni. (Ilyen lekérést küld a böngészőnk, ha valamely web-oldal címét adjuk meg. RuNet.)
Minden szervernél meg van határozva, hogy egy időegység alatt hány lekérést tud kiszolgálni (egy lekérés tulajdonképpen normális esetben egy látogatót jelent). És ha túllépi azt, akkor a lekérések egy részét, a valós ügyfeleket a szerver nem tudja kiszolgálni. Az egyetlen lehetőség (szerintem) az, hogy több "tüköroldalt" (mirror) (a virtuális áruházak tükörmásolatait) hozunk létre ingyenes szervereken. Más szavakkal, a virtuális áruházunkat egyszerre több szerveren is elhelyezzük. Ha az egyik szerver valamilyen oknál fogva nem működik, akkor még mindig ott vannak a tartalék szerverek. A központi szerver egyszerűen átirányítja a lekérést egy ilyen tükör oldalra, amely ingyenes szerveren található. Ez abban az esetben ment meg minket, ha kevés számítógép vesz részt a támadásban.
A DoS-támadások (Denied of Service) esetében az a benyomás alakul ki, hogy ezek olyan jólképzett csoportok által végrehejtott internet-támadások, melyek meg szeretnék szerezni az internet felett való uralmat. Védelmi szoftverek telepítésével ideiglenesen kivédhetjük az ilyen támadásokat. Minél többen használják ezt a védelmet, a hekkerek annál gyorsabban megtalálják az ellenszert... Ne legyenek illúzióik: a hekkerek semmivel sem butábbak a szakembereknél.
Folyatása következik.
Első rész.
Második rész.
Szergej Szokolov
Forrás: http://www.nestor.minsk.by/kg
|
