Ez a cikk annak a történetnek a folytatása, amelyik a felhasználók körében egyre jobban terjedő internet-függőségről szól, és destruktív hatással van a betegek pszichikájára. Most a cyberszex-függőségről lesz szó.
A már létező terápiás csoportokban, melyekben a szerencsétlen felhasználókat megpróbálják megszabadítani ettől a függőségtől, sokan arról beszélnek, hogy nekik már korábban is szükségük volt pszichiáter segítségére, a tradicionális pszichológia azonban egyelőre nem hajlandó ezzel a problémával foglalkozni.
Ezért úgy gondoljuk, hogy célszerű lenne, ha önök önállóan elvégeznének egy tesztet, melynek segítségével kideríthetik, interbnet-függők-e?
Íme azoknak a kérdéseknek a listája, melyeket minden esetben feltesznek a páciensnek, ha internet-függőséget gyanítanak nála:
1. Érzi-e azt, hogy nem képes előre meghatározni, mennyi időt fog eltölteni a számítógép előtt?
2. Történt-e már önnel olyan eset, amikor valamit eltervezett, de rendszeresen megzavarta abban valami, hogy a kitűzött időpontban elszakadjon a számítógépétől.
3. Érez-e valami eufóriához hasonlító érzést, miközben a számítógépe előtt ül?
4. Nem jelentkezik-e önben olyan igény, hogy több időt töltsön a számítógépe előtt, mint jelenleg?
5. A barátaival való találkozás rovására megy el az internetezéssel töltött idő?
6. Érez-e idegességet, nyugtalanságot, ha nem a számítógépe előtt ül?
7. Titkolja-e a családtagjai és az ismerősei előtt, hogy pontosan mivel foglalkozik, amikor a számítógép előtt ül?
8. Voltak-e már problémái annak következtében, hogy túlzottan sok időt tölt el a számítógépe előtt?
9. Érzett-e már bűntudatot, vagy volt-e már depressziós bűntudatérzése, melyet a számítógép előtt eltöltött túl sok idő váltott ki?
10. Megváltozott-e az életmódja a számítógép miatt?
11. Érzékelt-e már feszültséget a szemében, fájdalmat a hátában vagy testsúly-változást?
12. Önre jellemző az, hogy tagadja, lealacsonyítja vagy racionalizálja (próbálja megmagyarázni) a számítógépezés által kiváltott negatív következményeket?
13. Lemondott-e az off-line szokásairól, hobbijairól, szűntek-e meg szociális kapcsolatai?
14. Fordul-e gyakrabban az internethez annak érdekében, hogy erotikus vagy szexuális kapcsolatokat teremtsen?
15. Megszépíti-e magát, miközben ideális partnert keres a cybersex-hez?
Ez a teszt általános képet fest arról, mire fektetik a hangsúlyt a diagnózis felállítása során. A pszichológusok úgy tartják, hogy ha valamilyen cselekmény eluralkodik az ember életében, akkor ez már függőség. Főképp ha ez a cselekmény dominálni kezd a szociális kapcsolatokon és az ún. természetes igényeken.
Dr. James Fearing, a National Counselling Centre munkatársa még néhány nagyon érdekes szindrómát csatol a fentebb említettekhez: az emberben "átíródnak" az értékrendek és a prioritások. Kevésbé lesz kritikus önmagával szemben, s úgy gondolja, hogy az on-line tevékenysége zseniális és megismételhetetlen eredményekhez vezetett.
Az egyik site egy humoros összeállítást készített a lehetséges szindrómákról:
1. Amikor éjjel vécére megy, mielőtt visszatérne az ágyába, ellenőrzi a postafiókját.
2. A gyerekeinek az Eudora, Mozilla és Dotcom neveket adta.
3. Amikor kikapcsolja a modemet, egyfajta ürességet érez, mintha csak most ment volna el a szerelme.
4. Úgy döntött, hogy még egy évet marad a főiskolán, mivel ott szabad internet-hozzáférés van biztosítva.
5. Kineveti a lassú modemekkel rendelkező felhasználókat (2400 bps).
6. "Smile"-okat kezd használni az off-line társalgásai során is.
Az orvosok többsége egyetért abban, hogy az internet függővé teheti a felhasználót, az az ember pedig, aki hajlamos a függőségre, keresi magának azokat a dolgokat, melyek a függőség előidézőivé válhatnak.
A statisztikák szerint a szociális és szexuális dezorientáltságban szenvedő emberek a leghajlamosabbak a cyber-függőségre. A szociális dezorientáltságot az alacsony önértékelés, a felelősség és a problémák kerülése, a más függőségektől való megszabadulási kísérlet jellemzi. A szexuális dezorientáltságú internet-függők egy teljesen új embertípust alkotnak, amelyik érdemes arra, hogy külön foglalkozzunk vele.
Az internetszex-függőséget-Cybersexual Addiction (CSA)-nak is nevezik. Egyes amerikai újságok ezzel a problémával gyakrabban foglalkoznak, mint mondjuk magával az internet-függőséggel. Nehéz eldönteni, hogy a szexuális problémák fölösleges középpontba helyezéséről van csak szó, vagy valóban a CSA az USA-ban nemzeti katasztrófális méreteket öltött.
Statisztikai adatok szerint minden ötödik felhasználó rendszeresen foglalkozik ilyen vagy olyan módon a szexszel a neten, miközben a férfiak inkább a pornó-site-okat részesítik előnyben, míg a nők inkább az erotikus chat-eket látogatják, ezzel is azt az elméletet bizonyítva, hogy "a férfi a szemével, a nő pedig a fülével szereti csinálni".
A CSA-ban a legdrámaibb az, hogy a változás korában jelenti a legnagyobb veszélyt az emberekre. Ez vagy a szexuális érés ideje a fiataloknál, és akkor egy asszociált kép alakul ki bennük a szexről, vagy akkor jelenik meg, amikor a házastárs megunja a családi életet, esetleg amikor az emberben már idősebb korában megjelenik a szex tiltott formái iránti igény.
Ezzel az utóbbi csoporttal van a legtöbb probléma, hiszen adott esetben már olyan kriminális kapcsolatokról van szó, mint például a pedofília. Több tucat olyan eset ismert, amikor szolid és köztiszteletben álló embereket "kaptak el" gyerek-pornográfián vagy erotikus chat-eken fiatalkorúakkal.
Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a CSA-tól szenvedő beteg megszünteti a kapcsolatkeresést a reális partnerrel, ha azonban mégis van szexuális kapcsolata valakivel, akkor "furcsa" követeléseket támaszt a partnerével szemben. Ezt a jelenséget kiemelten vizsgálják az orvosok.
Egyesek úgy gondolják, hogy az internet segít az embereknek leküzdeni a komplekszusaikat és a szexuális problémáikat. Mások úgy vélekednek, hogy amikor az ember megpróbálja "ráakasztani" a partnerére az interneten "felszedett" tulajdonságokat, megsérti partnere jogait.
Még egy probléma, ami a biztonságos szexszel van összefüggésben. A páciensek mintegy 1/5-e, férfiak és nők egyaránt, megpróbálja átmenteni szexuális kapcsolatait a valós életbe. Úgy tűnik, a pszichológusoknak örülniük kellene, hiszen az emberek, közös megegyezéssel valós kapcsolatokat létesítenek. Ezzel szemben ilyenkor a "veszélyes szex"-ről és az AIDS terjedéséről beszélnek.
A függők egy másik része azért választja a cybersexet, mert szégyelli a külsőjét (ezek általában 30 és 50 év közötti férfiak), mert kopaszodik, kicsi a pénisze stb. A nők "élő kontaktusok" helyettesítésére használják az internet-szexet, mivel a szociális állapotok és a szokások nem adnak számukra lehetőséget fantáziájuk megvalósítására.
Egy nagyon érdekes site, a szerint a nők nem képesek ellazulni olyan helyzetben, amikor gyengédséget, könnyedséget és más hasonlókat várnak el a partnerüktől és nem azt kapják. Egyes nők azt állítják, hogy a cyberszex során éltek át életükben először orgazmust.
Itt a felhasználó szexuális életében két változás történhet: vagy a "már elérte" koncentrál az on-line-on, s akkor a valós életben egy hasonló érzés elérése gyakorlatilag lehetetlenné válik számára egy szakember segítsége nélkül. De az is elképzelhető, hogy a felhasználó úgy interpretálja ezt a tapasztalatot, mint az "általános" tapasztalat részét. Ilyenkor a felhasználó egészséges és vidám.
A pszichológusok, megértve ennek a problémának a fontosságát, olyan "hálószoba" cseteket hoztak létre, ahová nicknévvel "engedik be" a problémás pácienseket. Ezek olyan két- vagy többszemélyes "szobák", melyek a maguk nemében akár swinger-klubnak is tekinthetőek. A "hagyományos" cset és az ilyen típusú cset közötti különbség mindössze annyi, hogy adott esetben egy szakember követi a felhasználók verbális szexuális viselkedését.
A cyberszex-függők legkisebb csoportja semmilyen körülmények között nem hajlandó orvoshoz fordulni. Ezek már valóban beteges esetek. Az ilyen emberek teljesen józanul tudják értékelni, hogy mire és miért van szükségük. Ezek a betegek élvezik, hogy uralkodhatnak az "áldozaton", aki nem feltétlenül gyerek.
Ebben az esetben az áldozatnak a rendőrséghez kell fordulnia, vádat kell emelnie az "erőszakoskodó" ellen. Ezzel a témával foglalkozik a Pedowatch site is, amelyik már mintegy hat éve eredményesen foglalkozik a gyerekekkel szembeni internetes szexuális erőszak problémájával. A site szerzője egy 37 éves független kutató, Julie Posey, aki 40 birósági eljárást kezdeményezett pedofília vádjával.
A továbbiakban néhány szó a szimptómákról. Az olyan tünetek egész listájával rendelkezünk, melyek arról tanúskodnak, hogy ön a "cyberszex áldozata lett". Először is on-line kapcsolatainak többsége kizárólag a szexuális motivációra koncentrálódik, az egyszerű társalgás már nem elégíti ki. Azt unalmasnak tartja. A másik fontos tünet, az idő. Egy reális partner felkutatására sok időt kell fordítania, úgy tartják, hogy ez minimum 11 óra hetente.
A következő tünet: az anonim cyberszex során olyan szexuális kapcsolatokat részesít előnyben, melyek a valós életben nem jellemzőek önre. Továbbá, már a netre lépést megelőzően szexuális izgalmat érez. Titkolja az on-line találkozóit a partnere elől vagy más, az ön számára fontos személy elől.
Erről részletesebben szólnunk kell, mivel a szégyenérzet, a régi freudi szabály szerint a kiszorítás, a helyettesítés és az eltévelyedés jele.
Egyes munkákban találkozunk egy másik, a függőségre utaló tünettel is. Ez a maszturbáció az erotikus csetelés közben. Ebben az esetben azt lehet mondani, hogy a csetelő erőszakot követ el azon, akivel társalog, kivéve persze, ha a másik csetelő nem ugyanazzal foglalkozik.
Ha a statisztikai adatokból akarunk általánosítani, akkor a cybersex-függőségben szenvedő személy, egy 29 éves férfi, illetve 43 éves nő (plusz-minusz 5-7 év). Ezek az ún. "fehér gallérosak" vagy "kék gallérosak", ha pedig nőről beszélünk, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy háziasszony vagy munkanélküli az illető.
Ha önnek még mindig vannak kérdései, akkor érdemes megnéznie ezt az oldalt (orosz nyelvű), de belelapozhat a http://www.healthyplace.com oldalba is. Egyébként meg lehet tekinteni egy orosz pszichiáter értekezését is a http://user.lvs.ru/vita/doclad.htm oldalon, valamint érdemes elolvasni a http://www.psyhelp.ru/texts/iad.htm oldalon található cikket is. Vagyis még néhány év, és ezt a betegséget már Oroszországban is gyógyítani fogják.
Előző rész.
Forrás: http://www.membrana.ru/
|
