Orákulumnak nevezték a régiek a jóslatot és jósdának a jóshelyeket, amelyek a kérdezőknek válaszokkal szolgáltak. Nem tudom, hogy az ókori jósok válaszai mennyire feleltek meg a kérdéseknek, de sem a Yahoo!, sem az Altavista, sem egyetlen másik kereső portál sem nevezhető ebben az értelemben jósdának. Amennyiben konkrét emberi kérdést teszünk fel bármilyen grammatikai formában, mindegyikük valamilyen elképesztően nagy butaságot jelez vissza.
Mindegyikük, egy kivételével. Ez a kivétel az AskJeeves Inc. (AJ) 1996-ban alakult meg Emeryville-ben, az USA Kalifornia államában. Egy üzletember és egy feltaláló hozta létre. Valószínűleg nem lehettek rossz szakemberek, hiszen az AskJeeves a mai napig létezik és a világháló néhány csillaga is neki ragyog. Az üzletembert Garrett Gruenernek hívták, az ő tulajdonában volt a Virtual Microsystems. A feltaláló David Warthen volt. Ő találta fel az AskJeeves "normális nyelv" technológiát. Az AJ alapításának legendája Carrie Bishoptól (sajtó-munkatárs) származik, aki készségesen válaszolt néhány kérdésemre. A legendája így hangzik. Két ember (Garrett és David), találkozva az interneten való információ-keresés bonyodalmaival, elhatározta, hogy megkísérli az előrelépést. Elképzeltek egy portált, amely válaszolni fog a kérdésekre. Úgy tervezték, hogy ezzel ügyfeleiket megkímélik a kérdések kulcsszavakká történő átalakításától. Maga a technológia a következő. Beírunk egy értelmes, konkrét kérdést, az AJ pedig megpróbál válaszolni rá. Vagyis például arra a kérdésre, hogy melyik hal úszik a leggyorsabban az óceánban?, a leggyorsabb hal nevét kell megkapnunk. (Figyelmükbe ajánlom, hogy nézzék meg, mit is felel erre a kérdésre az AJ).
A kérdéseknek megfelelő válaszok ilyen logikája és megegyezése természetesen emberi szerkesztéssel érhető el. Félszáz ember dolgozik az AJ-nél azon, hogy betanulják a leggyakrabban feltett kérdéseket. Ha valamilyen kérdésre nem létezett semmiféle ésszerű válasz a hivatkozások (linkek) gyűjteményében, akkor azt "forgalomba hozzák". Emberek keresik a választ a weben, hogy majd a felhasználói megkaphassák az érdekelt téma legtöbb részletét. Az adott portál, amely 1997 áprilisában jelent meg, valóban nagyon érdekesnek bizonyult. Egy mindentudó "jósda" és egy olyan adatbázis, mely mesterséges intelligenciával rendelkezik. Az üzlet, ahogy ez a 90-es évek végén volt az interneten, biztosította a részvények gyarapodását és a beruházások növekedését. Az Ask.com eszméjét az amerikaiak a rájuk jellemző romantikával fogadták. Előkerültek a jelszavak: "Hamarosan az internet mindent fog tudni!", "Csak kérdezzenek és mindent megtudnak!" stb.
El kell mondani, hogy abban az időben minden új ötlet eufóriát váltott ki. Egy érdekes ötlet pedig annál inkább. A részvények értéke, többek között az AJ Inc. részvényeinek értéke is keményen emelkedtek, s 2000 elején egy részvény 180 dollárt ért. A Wall Street-en megjelent az internet-kábulat. Azok a milliárdok, amelyeket 1995 óta fektettek be az internetbe, nem térültek meg. Az internet úgy nyelte el a dollárokat, mint a fekete lyuk. A tőzsde (NASDAQ) lépett. Csak a legerősebbek és a legperspektivikusabbak maradtak talpon. Az AJ kétszázszor "drágább" lett. A 2000. év folyamán 96 millió dollár tiszta nyereséget termelt. Ugyanabban az évben az AskJeeves.com bekerült a Media Metrix Top-20-ba, összesen 13 millió felhasználó havonta az 55 millió "jahús"-sal szemben biztosította a Top-ba való bejutást.
A győzelem a szerencsés és előnyös üzleti döntéseknek köszönhető. 2000 márciusában a Jeeves döntési ügyosztálya elindította az új technológiát, a Jeeves Solutions-t, amely az AJ számára a 2000. évet 334%-os növekedéssel zárta. Ez a "döntés" (vagyis a technológia) integrálható bármelyik honlapra és a felhasználó az egyéni kérdező-válaszoló bázisból kaphatja meg a válaszokat, beírva a kérdést a beviteli mezőbe és megnyomva a Search gombot. Ez azt jelenti, hogy az AJ eladja a klónjait más honlapokon való felhasználásra. Egy ilyen klón telepítése 120 ezer dollárba kerül, plusz a szolgáltatások, amelyek ára az adatbázis méretétől függ. Például a Nike, a Dell, az Office Depot 250 ezer dollárt fizet évente az AJ-nek. Hogy könnyebb legyen kiszámolni az összegeket, elmondom, hogy ugyanennyit fizet még 63 cég. Ahhoz, hogy megértsék, miért használja ezt a technológiát a DaimlerChrysler, a Compaq, a First Union Bank, az E*Trade, a Nike, a Ford, a Toyota, a Dell stb., mondok egy példát. A Chrysler.com honlapon ez év augusztusában 7000 ember kérdezte meg az AJ "jósdájától ", hogy "Hogyan cseréljem ki az akkumulátoromat a Voyagerben?". Kimerítő választ kaptak. És most számolják ki, mennyi időt és emberi munkaerőt igényelt volna e kérdés megválaszolása, ha azt a Chrysler szervizében kellett volna megtenni. Szorozzák meg a számot a munkás órabérével (10-20 dollár) és az AskJeeves nélkül is rájönnek a válaszra. A bevételek másik forrását reklámok jelentik az AJ saját web-oldalain.
Carrie Bishop azt mondja, hogy mindkét forrás közel ugyanannyi jövedelmet biztosít. A reklám nem annyira szembetűnő, ugyanis egyszerűen be van illesztve az általunk feltett kérdésekre érkező válaszok listájára. Az amerikaiaknak pragmatikus kérdéseik vannak: "Mit/hol venni/enni?". Amikor valami hasonlót kérdeznek az AJ-től, vegyék tudomásul, hogy a válaszok 5%-a fizetett, egyfajta reklám. Felmerül a kérdés: nem hat ez ki a válaszok hitelességére és objektivitására? Az AJ azt válaszolja, hogy ez az 5% ellenőrizve van, ott minden a legjobb és minden működik, senkit nem csapnak be.
Az AJ Inc. presztízse mindenek felett áll, a népszerűség záloga, a népszerűség pedig a jövedelem záloga. A valódi piacgazdaság körülményei között ezt pontosan tudják. Ezért válogatják ügyfeleiket a GMC, Best Buy, Avis, Johnson&Johnson, Toyota, Procter&Gamble, Patagonia, Sony közül. Ezernél valamivel kevesebben vannak és honlapjaikat több millió potenciális ügyfél látogatja. Az AskJeeves Inc. tulajdonában működik az Ask.com, az AJKids.com és a DirectHit.com is. Ez a három portál
2000-ben 12 milliárd kérdésre válaszolt, a rá következő évben pedig 14 milliárdra, naponta átlagosan 40,3 millió kérdésre. Ezzel a gigászi munkával mindössze 524 ember foglalkozik. 2000 februárjában létrehozták az AJ alosztályait Nagy-Britanniában és Írországban Ask.co.uk néven. A projektbe bevonták az olyan média-óriásokat, mint a Carlton Communications és a Granada Media Group. Az Ask.co.uk-t, a brit szavazatok alapján 2000 legjobb portáljának választották, s ezzel bekerült a hét legnagyobb közé, havi 2,8 millió felhasználóval.
Japánban a TransCosmos céggel alapították meg az AJ japán alosztályát, amelyben már 29 milliárd dollárt fektettek be és egy teljes értékű AskJeeves-t kell kiépítenie 28 millió, világhálón barangoló "szamurájnak". Spanyolországban az AJ, az Univision céggel együtt, 2001 márciusában elindította a Pregunta.com-ot, az Ask.com spanyol nyelvű verzióját. Ezt Spanyolországban, Latin-Amerikában és az USA-ban 33 millió ember látogatja. Nekik volt szánva a Pregunta.com. Az AskJeeves Inc. 2001 júniusában a ComputerWorld oldalain meghirdette pályázatát: Honors Program 2001 az Üzlet és a Kísérő szolgáltatások terén. Skip Battle októberben arról számolt be, hogy 2001-ben jelentősen nőtt az AJ-ügyfelek száma és megígérte, hogy a következő két évben növekedni fog a Jeeves Solutions technológia eladásának mértéke. Láthatják, hogy az orákulumok eladása jelentős pénzeket hoz a konyhára. De ne gondoljuk, hogy az AJ egyedül van az "orákulum"-piacon. Néhány más cég is sikeresen használja a világhálón ezt a technológiát (AnswerLogic Inc., iPhrase Technologies Inc.), viszont válaszaik csak bizonyos területekre vannak leszűkítve. Főleg kereskedelmi ügyletekre (Coreintellect Inc.), ráadásul fizetettek. Nem tudtam megállni, és felhasználva a középiskolában szerzett angol tudásomat (who is és where is), kikérdeztem az AJ-t Belaruszról.
Az eredmények nagyon érdekesek voltak. Ki lehet próbálni. És végül, Carrie Bishop válaszolt néhány kérdésemre. Bebizonyosodott, hogy a Jeeves egy komornyik neve, aki a honlap címoldalán angol szolgálatkészséggel arra kéri a látogatót, hogy kérdezzen. "Kérdéseikkel a komornyikhoz fordulnak és nem az internetes technológiához," -- mondják az AJ-nél. Ezt a nevet egyszerűen kitalálták és semmiféle különösebb jelentése nincs. Feltettem még egy kérdést, hogy nem szándékozik-e az AJ létrehozni az ask.com orosz nyelvű verzióját. Carrie azt válaszolta, hogy ez nincs benne a terveikben. Ezért a következő öt évben még van lehetőségünk létrehozni egy oroszul beszélő "jóshelyet", amely évente akár 100 millió dollár bevételt is eredményezhet!
kolm A.Kryvenia & Nika
Forrás: http://www.nestor.minsk.by/kg
|
