A GNU (GNU GPL) licencet a Microsoft-nál a „forráskódok megnyitása” licencének nevezik, és állítják, hogy ez ellentétes az amerikai életformával. Hogy megértsük a GNU GPL lényegét és tudatostsuk, hogy mi köze van az amerikai életformához, mindenekelőtt tudnunk kell azt, hogy a GPL nem a nyitott forráskódok számára lett létrehozva.
A nyitott forráskódok mozgalma (Open Source Movement) 1998-ban kezdte el tevékenységét, s abból a célból jött létre, hogy masszív és megbízható szoftvert, valamint fejlett technológiát alkosson azáltal, hogy egy széles körű közönséget kér fel az együttműködésre. Ezen mozgalom több tagja is használja a GNU GPL-t, és mi ennek csak örülni tudunk.
Az eszmét és a logikát azonban, amely a GPL mögött áll, ebben a mozgalomban nem lehet felfedezni. Ezek az eszmék a Szabad szoftverhasználatért küzdő mozgalom alapjait képezik. A Szabad szoftverhasználatért mozgalom 1994-ben jött létre, de a 1776-os év eszméi ihlették: a szabadság eszménye, a közösség szabadsága és a szabad társulás, melyek a szabad vállalkozáshoz, a szó szabadságához és a szabad szoftverekhez vezetnek. A „szabad szoftver” (ugyanúgy mint a „szabad szó” vagy a „szabad vállalkozás”) a szabadságról, és nem pedig az ingyenességről szól. Konkrétabban: a szoftvereket szabadon lehet tanulmányozni, módosítani és terjeszteni. Az állampolgároknak ez a szabadság ad lehetőséget, hogy segítsék önmagukat és egymást. A kontraszt abban nyilvánul meg, hogy az ismertebb proprietáris szoftverek a felhasználót magatehetetlenné és elkülönítetté teszik: a szoftver belső szerkezete feltáratlan marad, s önnek megtiltják, hogy a programot szabadon átadja a barátainak, ismerőseinek. A szabadság termékei a masszív és megbízható szoftverek, valamint a fejlett technológiák. Ez a szabadság azonban a társadalom tulajdona és saját céljainkat szolgálja.
Nem hozhattunk létre szabad társadalmat a proprietáris szoftverek országában, ahol minden programnak uralkodója van. Létre kellet hoznunk egy saját országot a cybertérben - egy szabad operációs rendszert, a GNU-t http://www.gnu.org/. 1991-ben, amikor a GNU már közel volt a befejezéséhez, Linus Torvalds betöltötte az utolsó szakadékot, elkészítve a Linux magvát, miután bárki számára hozzáférhető lett a GNU/Linux operációs rendszer (a Linux alapú operációs rendszerek a GNU mellett tartalmazzák a BSD, XFree86 projektek lehetőségeit is). Mára a felhasználók milliói szoktak hozzá ehhez a szabadsághoz.
A szabadság fenntartása és megvédése érdekében, amely megalkotta a szabad szoftvereket, kidolgozta a GNU GPL-t, amely az 1776-os év nyelvén szólva kikiáltja az elidegeníthetetlenség jogát a GPL feltételei alapján létrejött programokra. Az önök szabadságát - miszerint - tanulmányozhatják, változtathatják és terjeszthetik a szoftvereket - ez garantálja, mivel kihírdeti, hogy senkinek nem áll jogában megvonni önöktől a programok szabad terjesztésének lehetőségét.
A kooperáció fenntartása érdekében mi ösztönözzük az általunk publikált, programok módositását és bővítését. A szabadság fenntartása érdekében a modifikációkra ugyanazokat a feltéteteleket alkalmazzuk, melyeket az eredeti verzióra is. A kölcsönös kooperációt úgy próbáljuk ösztönözni, hogy megszabadulunk a parazitáktól: vagyis aki a mi kódunkat szeretné használni saját programjaiban, lehetőséget kell biztosítania arra, hogy mi is használhatjuk az ő kódjait a mi programjainkban. Senkit sem kényszerítünk, hogy belépjen a mi klubunkba, annak azonban, aki részt kíván venni a mozgalomban, legalább annyira kooperatívnak kell lennie, amennyire mi is azok vagyunk. Ettől lesz a rendszer igazságos.
Felhasználók milliói, több ezer fejlesztő és néhány nagyobb cég (mint pl. az IBM, az Intel vagy a Sun) készek az ilyen együttműködésre. Voltak azonban olyan cégek, melyek anélkül szerették volna élvezni a közös munka gyümölcsét, hogy felelősséget vállaltak volna érte.
Időről időre érkeznek hozzánk javaslatok olyan cégektől, melyek azt mondják, valamelyik programunknak egy jobb verzióját hoznák létre, ha hozzájárulnánk, hogy a végeredmény profitorientált legyen. Mi erre ezt válaszoljuk: „Köszönjük, nem kell! Az önök javításai hasznosak lennének, de ha mi nem használhatjuk azokat szabadon, akkor nincs semmi értelmük.” Mi többre értékeljük társaságunk szabadságát mint az olcsó népszerűséget. A mi kódjainkat valószínűleg a Microsoft is szerette volna használni, anélkül, hogy megosztozott volna a felelősségen. Nekik azonban más, jóval konkrétabb okuk van a GNU GPL támadására. A Microsoft jóval ismertebb az imitációiról, mintsem az innovációiról. Amikor a Microsoft valami újat gyárt, azt a stratégiai célt követi, melynek lényege nem az, hogy javítsuk a PC használhatóságát, hanem az, hogy ne nyújtsunk alternatívát a felhasználóknak.
A konkurencia a Microsoft általi akadályozásának stratégiája az „átfogni és kiterjeszteni” („embrace and extend”) elv, melynek lényege a következő: a mások által használt technológiát veszik elő és apróbb változtatásokat hajtanak végre rajta abból a célból, hogy a Microsoft szoftverek csak a saját programjaikkal tudjanak együttműködni. Ellenkező esetben megnehezítik az A feladat megoldását nem Microsoft- programmal, ha a B feladat megoldásához Microsoft- programot használunk. Így vagy úgy, az „átfogni és kiterjeszteni” taktika megnöveli a Microsoft piaci szerepét. Ha a Microsoftnál bármi áron meg akarják valósítani ezt a stratégiát, semmilyen licenc sem lesz képes őket megakadályozni ebben. Újraírva a saját kódjaikat, a mi kódjaink használata nélkül nem kerülnek a mi licencünk hatáskörébe. De a nulláról való építkezés drága és munkaigényes és még a Microsoft sem képes minden alkalommal végigjárni ezt az utat. (Jelenleg a Microsoftnál nem túl széleskörűen használják a GPL kódokat. Tudomásom szerint, csak a Interix Software Development Kit csomagban, amely a MS Windows NT/2000 és az ipari szabványok közötti összeférhetőséget biztosítja, vannak elhelyezve gcc, g++ és g77 kompilátorok.) Innen ered az a kampányuk, amely arra irányul, hogy mi tagadjuk meg a licencünket, elveinket. Azt szeretnék, hogy viszonzás nélkül adjunk oda mindent, amit csak kívánnak. Azt akarják, hogy tagadjuk meg az elveinket..
De a védtelenség egyáltalán nem jellemző az amerikai életformára. A bátrak és szabadok országában a szabadságunkat a GNU GPL segítségével óvjuk.
A Microsoftnál azt mondják, hogy a GPL a „szellemi tulajdon” joga ellen irányul. Nekem nincs elképzelésem a „szellemi tulajdon jogáról”, mivel ez nagyon tág fogalom. Ez az általánosítás a copyright, a szabadalom, a kereskedelmi márkanevek és más jogi kifejezések fogalmát takarja, melyek annyira széleskörűek -- mind törvényileg mind pedig az alkalmazásukat tekintve --, hogy minden kijelentés, ami ezt a fogalmat érinti, túlzottan leegyszerűsített lenne. Hogy ésszerűen tárgyalhassunk a copyright-ról, a szabadalmakról vagy a kereskedelmi márkanevekről, mindenekelőtt meg kell azokat különböztetnünk és nem szabad összemosnunk a „szellemi tulajdon” fogalmával.
Hogy kifejtsem a véleményemet a copyright-ról, legalább egy külön cikkre lenne szükség. Mindössze egy elvet említek meg: a copyright nem támaszthatja alá a társadalmi szabadság lényegi fogalmának megtagadását. Abraham Lincoln ezt így fogalmazta meg: „Amikor konfliktus jön létre az emberi és a tulajdoni jogok között, az elsőt kell előnyben részesíteni”. Az egyén szabadságának az emberek jólétét kell szolgálnia, és nem szolgálhat mentségül annak megkérdőjelezésére.
Copyright © 2001 Richard Stallman.
E cikk szó szerint szabadon terjeszthető bármely információhordozón a copyright és ezen megjegyzés megőrzése mellett.
Forrás: http://www.computerra.ru/
