Az utóbbi években a Linux-ról és más operációs rendszerekről, melyek a Unix családjához tartoznak, csak az nem írt, aki nem akart. A dicséretek alapján ez már a reklámkampánya során túlszárnyalta a Windows 95 összes képességét :-). A legérdekesebb, hogy a cikkek többségében úgy beszélnek róla, mint a Win 9x utódjáról. Vagyis egy operációs rendszerről, mely kiszorítja majd a Win 9x op. rendszert az otthoni vagy irodai gépekből. Lehetséges-e mindez?
Nos, erről akarok e cikkben szólni. Rögtön az elején szeretném leszögezni: nem tartom magam professzionális Linux-felhasználónak. Egy átlag felhasználó vagyok, akinek már egy egész éve kitartóan javasolják, hogy cserélje le a Windows 98 SE-t Linux-ra. Végül is beadtam a derekam…
Az első mítosz, az ingyenesség
Számos fórumon kitartóan állítják, hogy a Linux ingyenes operációs rendszer. Érdekes, hogy mit értenek e kijelentésen. A Red Hat Linux ára kb. 10 $ - a legolcsóbb verzió - mindössze két CD. Van drágább, dobozos is. Ha Ön kalózverziót fog vásárolni, akkor ez kb. 4-5 $-ba fog kerülni. Ha viszont lehetősége van letölteni azt az Internetről, akkor az ára pontosan megegyezik a letöltés időtartamának árával. Ezenkívül jóval kevesebbet tud így letölteni, mint amennyi a CD-n van, hiszen nem mindenki engedheti meg magának, hogy egyszerre 400-500 megabájt információt töltsön le. Tehát az ingyenesség az első mítosz, amelyről beszélnek nekünk.
Természetesen a Windows 98 vagy az NT engedélyezett másolatának áránál ez jóval olcsóbb. De számomra nem az ár a döntő szempont az operációs rendszer kiválasztása során.
A második mítosz, az egyszerű installálás
Nagyon sokan úgy tartják, hogy a Linux-ot igen könnyű felinstallálni. Én a mai napig mindössze egy olyan változatot ismerek, amely valóban kényelmesen felrakható a PC-re (a hagyományos felhasználó szempontjából), ez a Corel Linux. Ugyanakkor minden egyszerűsége könnyen elvész, ha önnek nincs a lemezén elegendő szabad hely. Ellenkező esetben át kell strukturálnia a lemezét, és ha ehhez nincs elég gyakorlata, akkor ez az információ teljes elvesztéséhez vezethet. Más verziók esetében az installálás ennél sokkalta bonyolultabb. A winchester felosztása azonban még csak a dolgok kisebbik része. Mit tegyen a gyakorlatlan felhasználó, amikor a csomagok kiválasztásához ér, melyek kerüljenek fel a lemezre? A Windows esetében a kezdő felhasználó számára is minden világos, hiszen a nevek mellett a leírásuk is olvasható. Itt azonban magunknak kell kitalálnunk, melyik csomag mire való. A másik nagy probléma, mellyel minden Linux- használó az indítás első alkalmával találkozik, hogy helyesen mutasson rá, mely démonoknak kell induljniuk a startkor, és melyeknek nem. Arról már nem is szólva, hogy maga a „démon” kifejezés a felhasználók többsége számára nem jelent semmit. Ilyenkor valami túlvilági asszociációk jelennek meg a kezdők agyában :-). És mit tegyek akkor, ha a listán nem szerepel a videokártyám?
Az installálás következményeire még visszagondolni sem szeretek. Aki egyszer életében megpróbálta oroszosítani a Linuxot, az megért engem. A jóval egyszerűbb és kényelmesebb X Windows típusú fájlkezelők segítségével ez a probléma természetesen könnyen megoldható. De róluk majd a későbbiekben beszélünk.
Az a gyanúm, hogy az installálás „egyszerűsége” nagyon sokaknak elveszi a Linux-al való ismerkedéstől a kedvét, sőt attól is, hogy a későbbiekben alkalmazzák azt.
A harmadik mítosz, az alkalmazások nagy száma
Valóban, a Linux alá sok szoftver létezik. A kérdés csupán az, hogy milyenek. A gyakorlatban használható programok száma nagyon alacsony, hihetetlenül alacsony. A komoly irodai programok közül számomra csak a Start Office ismert. Egyébként ez is „ingyenes” :-). Nem szívesen beszélnék a beszerzéséről és az installálásáról (a ruszifikációt már nem is említem). Saját tapasztalatom a RedHat 6.02, Star Office 5.1. A felinstallálása során azt írta ki nekem, hogy a könyvtáraim egyike elavult, és le kell cserélnem egy újabbra! Pedig akkor ez volt az operációs rendszer legújabb verziója, melyet a RedHat készít. Valaki megmagyarázná ezt nekem?
A grafikai programok közül a legismertebb a Gimp. Igen, lehet, hogy a lehetőségek semmivel sem kisebbek, mint a Photoshop esetében, de ez az egyetlen ebben a tekintetben. Mások vagy nincsenek, vagy egyszerűen nem tudunk róluk. Az igazságosság kedvéért meg kell említenünk, hogy a Corel készül a Corel Draw termékének adaptálására a Linux alá, de az, hogy ez ingyenes lesz-e, még kérdés.
Böngészők. Hát itt aztán nincs miről beszélnünk. Csak a Netscape. Megjelent persze az Opera is, de ez véleményem szerint csak a műkedvelők számára készült, hiszen ahogy nem működött a Java-val, úgy nem működik most sem.
Meg lehet még említeni az asztalikiadvány-szerkesztő rendszereket, a háromdimenziós grafikai és a könyvelői programokat. A játékokról nincs sok mondanivalóm :-). Ilyenek nincsenek a Linux-ban, és ha lesznek is, hát nem a közeljövőben.
Itt szeretném megemlíteni, hogy a Linux -programok többségéhez a felhasználó a forráskódok szövegének formájában juthat hozzá. Vajon hányan képesek helyesen kompilálni és installálni azokat? Gondolom, nem túl sokan.
A negyedik mítosz, az eszközkezelők teljessége
Valamiért úgy tartják, hogy az Interneten bármilyen hardver számára megtalálható a Lunix-nak megfelelő eszközkezelő (driver). Csak egy példa: a Yamaha 724 XG hangkártya. Felelősségem teljes tudatában kijelenthetem: nincs eszközkezelő hozzá Linux alá. Pedig minden más operációs rendszer számára megtalálható, még a DOS számára is (a működőképességük már más kérdés).
Még néhány példát felhozhatok a saját tapasztalataimból: ilyenek a UDMA-66 kontroller a Promise cégtől és a mindenki által jól ismert i740-es videokártya. Gondolom, még rengeteg hasonló példát lehetne említeni. De ha önnek még sikerült is megtalálni az eszközkezelőt a hardvere számára, ez még nem jelenti azt, hogy most már minden rendben van. Mi a véleménye a rendszer újrakompilálásáról? Vagy mi a véleménye több tucatnyi más fájl javításáról?
Egyébként lehet, hogy magát az eszközkészletet is kompilálni kell. Amennyire én tudom, egyes cégek kínálnak eszközkezelőket a hardverjeik részére. Ugyanakkor ezek már kereskedelmi termékek, vagyis pénzbe kerülnek. Így végeredményben fizetünk 10 dollárt az operációs rendszerért, és még 20-30-at a driver- programokért. Arról már nem is beszélek, hogy mennyire „operatívak” ezek és milyen gyorsasággal jelennek meg a piacon a hardver megjelenése után. Nagyon kevés cég bocsát ki egyszerre eszközkezelőket a Linux és a Win9x vagy NT számára.
Az ötödik mítosz, a gyors technikai támogatás
A Unix típusú operációs rendszereket használók társadalma a profik társadalma, és én semmiképpen sem szeretném lealacsonyítani a tudásukat vagy a tekintélyüket. Csakhogy, mint a zárt elit társaságok többsége, ők is egyfajta sznobizmussal és lekezelően viszonyulnak a kevésbé tapasztalt felhasználókhoz. Kérem, ne sértődjenek meg, tisztelt Unix-os urak! Én valóban tisztelem az önök tudását. Valószínűleg nekem egyszerűen nem volt szerencsém azokkal a konferenciákkal és fórumokkal, ahová a leveleimet címeztem (lehet, hogy kissé naiv és ostoba kérdéseim voltak, nem tudom!), a legtöbb esetben egész egyszerűen válaszra sem méltattak…
Azon cégek többsége, melyek Linux -forgalmazással foglalkoznak, a regisztrált felhasználók számára technikai támogatást biztosítanak. De ez vagy időben korlátozott (általában 30 nap a regisztrálás után), vagy fizetős. Úgyhogy ide csak a legvégső esetben fordulhatunk.
És végezetül az utolsó, amit megemlítek: a hatalmas dokumentáció- mennyiség a Linux-ról. Ezzel nem is fogok vitatkozni, hiszen a terjedelme tízszer vagy akár százszor is nagyobb lehet, mint a Windows súgója. Ugyanakkor itt is van egy „de”. Gyakorlatilag az egész teljesen angol nyelvű. Most elképzelem a Unix-osok hangos felkiáltását :„Tanulj angolul !!!” :-)) Valóban? Nem akarok! Nem azért, mert nincs rá szükségem, vagy mert lusta vagyok. Mindössze csupán azért, mert az az angol, amit tanítanak, valamennyire különbözik attól az angoltól, amelyen ez az egész HOWTO, manpages és a teljes dokumentáció íródott.
A hatodik mítosz, a Linux alacsony rendszerigénye
Valamikor a minimális rendszerigény a Linux számára a 386-os processzor volt 8 Mbájt RAM-mal. Kicsit később a követelmények megnövekedtek, 486-os processzorra és 16 Mbájt RAM-ra lett szükség. A Linux valóban fut ilyen konfigurációjú gépen, és nemcsak „ül” rajta, mint a Windows. De mindezek az előnyök semmivé válnak, amint valamilyen fájlmenedzsert szeretnénk használni az X Windows-hoz, legyen az a KDE vagy a Gnome. A rendszerigényeik nem különböznek a Windws-étól. Futtatni őket hasonló - a fentebb említett konfigurációjú - gépeken egyszerűen lehetetlen. És vajon mennyire szeretnénk napjainkban parancssorral (command prompt) dolgozni? Nekem ehhez annak ellenére nincs túl sok kedvem, hogy néha ez jóval kényelmesebb, mint egy grafikai felület. De csak néha. Állandóan így dolgozni - feltételezem - nem sokaknak okoz örömöt.
Foglaljuk hát össze
Nem vitás, hogy a Linux megbízható és kényelmes operációs rendszer. Mindössze a felhasználhatósági köre távol áll a hagyományos használatban lévő asztali számítógépek igényeitől. Nem kevés idő fog eltelni, mire a Linux valóban jelentős PC- parkot fog meghódítani. Akkor beszélhetünk majd a Linux eljöveteléről a hagyományos PC-re, amikor az installálásának és beállításának kényelme összehasonlítható lesz a Windows 9x ilyen tulajdonságaival, és más operációs rendszerektől az alkalmazások számát tekintve nem fog elmaradni. Engem persze más izgat: a Linux nem hasonlít-e majd ekkor Bill Gates szörnyszülötteire? Nem jön-e majd el az az idő, mikor a viccek nem a Windows-ról, hanem a Linux-ról fognak szólni?
Tarasz Sevcsenko
Forrás: http://www.diskovod.ru/
|
