A zseb PC-k megalkotásának nincs pontos dátuma. Csak azt mondhatjuk, hogy az ötlet a 70-90-es években született. Ez alatt az idő alatt hatalmas utat tettek meg a programozható számológépektől a színes kijelzővel rendelkező zseb PC-kig, melyek lehetővé teszik a videók lejátszását, és biztosítják az internetes hozzáférést. A több mint 100 féle zseb PC típushoz kb. 10 féle operációs rendszert alkottak meg.
Számológépek
A 60-as években a mikroelektronika nagy sikereket ért el. Olyan integrált áramköröket hoztak létre, melyek jelentősen lecsökkentették az elektronikus berendezések méreteit, megnövelték megbízhatóságukat, és ami a legfontosabb: olcsóbbá tették őket.
Az első számítógépek egy egész szobát foglaltak el, viszont később ezek a gépek már elfértek egy kisebb fémdobozban. A 60-as években a mikrochip technológia megjelenése lehetővé tette a zsebszámológépek megjelenését. Az úttörők e miniatürizáció terén a japán és amerikai cégek voltak, valamit a Texas Instruments, Bell Labs, Intel, Wang Laboratories, Sony, Casio stb. kutatólaboratóriumok. A fejlődés annyira progresszív volt, hogy a számológépek súlya tíz év alatt 25 kg -ról 1 kg-ra csökkent.
1975-re a zsebszámológépek már nagyon elterjedtek a világon, és a konkurenciának köszönhetően áruk folyamatosan csökkent. A lehetőségeik viszont egyre nőttek, így jelentek meg a tudományos, mérnököknek szánt számológépek. A 70-es évek számológépeinek legnagyobb problémája a nagy energiaigény volt. Ennek főképp a LED indikátorok alkalmazása volt az oka.
Ezt a problémát a folyadékkristályos kijelzők (LCD) megjelenése oldotta meg. Ezek az 1973-75-ös években jelentek meg. Valamint az is nagyban hozzájárult a fejlődéshez, hogy megjelentek a hordozható áramforrások. Az LCD úttörője a japán Sharp cég volt, az elemeket azonban mindenki önállóan gyártotta. Az akkori számológépek többsége egy elemmel mindössze néhány órát volt képes működni, miközben egy LCD kalkulátor akár 100 óráig is működött egy elemről. Ez a típusú számológép azonban nem hódította meg azonnal a piacot. Ezen nem kell csodálkozni, mivel ezek a kijelzők sokkal gyengébben jelenítették meg a számokat. A kis méretük nem jelentett nagy előnyt, mivel akkoriban ez nem volt szempont. Az adott esetben az a legfontosabb, hogy az LCD-technológia előidézte az LCD-mátrixok megjelenését. Vagyis a grafikai LCD monitorokon már bármilyen ábrát meg lehetett jeleníteni.
A chip - egy kerámiapanel, melynek nagyon kicsi a mérete. A chipek általában nagy számú tranzisztorból állnak, melyek össze vannak kötve egymással. A chipek segítségével különböző integrált áramköröket lehet összeállítani: memóriát, I/O egységeket stb. A processzorok ugyancsak nagy számú chipből álltak. A mikrochip megalkotásáig (1959) az elektronikus berendezések minden egyes komponensét önállóan kellett megalkotni. A mikrochipek megjelenése azonban gyökeresen megváltoztatta a teljes technológiát.
A 70-80-as években a számológépek egyre több feladat elvégzésére voltak alkalmasak, és az áruk is egyre kedvezőbb lett. Egyre népszerűbbek lettek azok a modellek, melyek beépített nyomtatóval rendelkeztek, órát, jegyzettömböt stb. tartalmaztak. Megjelentek olyan számológépek, melyekhez különböző berendezéseket lehetett csatlakoztatni, valamint már programozni is lehetett őket különböző nyelveken.
1981-ben jelent meg a Basic nyelven programozható számológép. El lehet mondani, hogy ebben az időben történt meg a számológépek funkcionalitáson alapuló felosztása: voltak nagy teljesítményű matematikai számológépek, hibrid számológépek, valamint olyan számológépek, melyeket az iparban alkalmaztak. Ezek az új generációs eszközök már olyan tulajdonságokkal rendelkeztek, mint a memória, processzor, programozási nyelv, monitor-típus, billentyűzet-típus, hang, stb.
A legkiemelkedőbb modellek:
Matematikai - nagyon sok modell;
Programozható - HP-71B (84), Casio FX702P (81);
Átlagfelhasználók számára - HP-18C (86), Elektronika МК-87" (87);
Üzletembereknek - Psion Organizer I (84).
A első programozható gépek esetében a programok nem hagyományos programok, hanem egész egyszerűen számtani műveletek sorozatai voltak. Minden műveletet egy számmal kódoltak:
Idővel megjelent annak a lehetősége, hogy olyan programokat írjanak, melyek lépésről lépésre végzik a műveleteket. Az ilyen programozási nyelvekben már megjelentek azok az elemek, melyek megszokottak a mai programozási nyelvekben is. Idővel a felhasználónak lehetősége nyílt arra, hogy nem csupán bonyolult programokat írjon, hanem akár már játszhasson is a számológépén. Megjelentek az első. programozással foglalkozó szakirodalmak.
Az 1983-85-ös években a Szovjetunióban gyártott számológépek egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek főképp a fiatalok körében. A tudományos magazinok mind több anyagot publikáltak a programozható számológépekről. Megjelentek a programozói tanfolyamok, tesztprogramok stb. Egyre több olyan könyv látott napvilágot, melyek a számológépek fantasztikus lehetőségeit részletezték.
(Azért említünk minduntalan számológépet, mert a Szovjetúnióban a PC fogalma a kilencvenes évek elejéig gyakorlatilag ismeretlen volt. A rendszerváltás után jelentek meg a piacon, s lettek kaphatók az első asztali számítógépek.)
A szenzoros képernyő
Gyakorlatilag az összes ma ismert zseb PC szenzoros képernyővel van ellátva. A felhasználó egy speciális eszközzel vagy csak az ujjával ér a képernyőhöz. A szenzoros képernyők megjelenésének története nincs összefüggésben a számológépek megjelenésével, ezért róluk külön kell beszélnünk.
A monitor segítségével történő közvetlen manipuláció ötlete az 1950-60-as években vetődött fel. Nagy sikereket ért el e téren Ivan Sazerland. Elsőként hozott létre egy olyan programot, melyben megtalálhatóak voltak a mai CAD-rendszerek elemei.
A szenzoros képernyő és a hozzá használt toll elsőként a CAD-rendszerekben került alkalmazásra. Ezek az automatikus tervező rendszerek a 70-es években jelentek meg. Az úttörők ezen a téren a Computervision, Applicon, Calma, Auto-Trol Technology és Intergraph cégek voltak. A CAD lényege, hogy a számítógép előtt ülő olyan tollat használ, mellyel közvetlenül képes manipulálni a képernyőn megjelenő adatokat. Ez nagyon kényelmes megoldás. Főképp olyan projektekben használták, mint a bonyolultabb integrált áramkörök tervezése.
A szenzoros képernyő nem más, mint a szenzor-panelek és az LCD monitor szimbiózisa. A 80-as években az LCD monitoroknak köszönhetően kezdtek megjelenni a hordozható számítógépek. Ezek a gépek a következő konfigurációval rendelkeztek: x86-os processzor, 128-512 Kbájt RAM, merevlemez, lemezmeghajtó, slot-ok stb. Általában DOS operációs rendszer alatt működtek. Az ezen a téren végzett fejlesztések a mini notebook-ok megjelenéséhez vezettek. A méretük ellenére e gépeket úgy lehetett használni, mint egy teljes értékű számítógépet, és olyan szoftverrel rendelkeztek, mint szövegszerkesztő, organizer, adatbázis-kezelő, számológép, elektronikus táblázat kezelő, játékok.
Nagy sikereket ért el ezen a téren a Psion, mely megalkotta a saját EPOC platformját a HPC számára. El lehet mondani, hogy a Psion volt a zseb PC-k előhírnöke.
Az 1989-91-es években olyan planset számítógépek jelentek, meg, melyek szenzoros képernyővel rendelkeztek. Abban az időben ezek a szerkezetek mobilnak minősültek, mivel olyan elemmel működtek, melynek mérete egy könyv méretéhez volt mérhető. A legismertebb modellek a GridPad, PalmPad, NCR NotePad, Amstrad PenPad modellek voltak. Ezek a számítógépek már grafikai operációs rendszerrel rendelkezetek (Microsoft Windows for Pen Computing, GO PenPoint, IBM's - PenDOS and OS/2 for Pen).
E rendszerek legfontosabb sajátossága az volt, hogy lehetővé tették a kézírásos szövegszerkesztést. Minden művelet egy speciális toll segítségével történt. Ezekben a számítógépekben lett először realizálva az elektronikus tinta (electronik ink) elve. Vagyis közvetlenül lehetett rajzolni a képernyőre, s egyidejűleg megjelent az eredmény is. Ezekben a számítógépekben lett először alkalmazva az írásjelek felismerésének technológiája. Ezek meglehetősen drága készülékek voltak, és nem terjedtek el széles körben.
Folytatás
X-Stranger
Forrás: http://msk.nestor.minsk.by/kg
|
